Ipar 4.0 fogalomtár
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

"0" hiba elv: a teljes mértékű hibamentességre való törekvés elve. Ezen elvet követve tevékenységeinket folyamatosan ellenőrizzük, és ahol szükséges, tökéletesítjük.

5S: optimális munkaterület kialakítására használt módszer. A módszernek 5 lépése van, melyek japánul "S"-el kezdődő szavak, innen származik a módszer neve. Az 5 „S” magyar megfelelői: kiválogatás, elrendezés, tisztítás, standardizálás, fenntartás. A Lean filozófia egyik legfontosabb alapja.

7 fő veszteség: a veszteségek 7 fő osztálya, melyek folyamatos csökkentése és lehetőség szerinti kiküszöbölése elengedhetetlen az értékteremtő tevékenységek arányának a növeléséhez és a hatékony vállalati működés eléréséhez. Veszteségek a következőkből fakadhatnak: szállítás, készletezés, mozgás, várakozás, túltermelés, felesleges tevékenységek, hibák. Egyre gyakrabban beszélünk 7+1-ik veszteségről, amely az emberi tudás kihasználatlanságából ered.

Additív gyártástechnológia: gyártási eljárás, amely vékony rétegek lerakásával készít tárgyakat szemben a hagyományos megmunkálással, melynek során egy nagyobb nyers darabból választják le a felesleges anyagot, és a megmaradó rész lesz a késztermék. Egyik legismertebb eszköze a 3D nyomtató. Legnagyobb előnyei a gyors mintapéldány készítés és a kisebb alkatrészek, segédeszközök beszerzése terén domborodnak ki az átfutási idő radikális csökkentése és a testre szabás kiterjesztése által.

Big data: komplex technológiai környezet (szoftver, hardver, hálózati modellek), amely lehetővé teszi olyan adatállományok feldolgozását, amelyek annyira nagy méretűek és annyira komplexek, hogy feldolgozásuk a meglévő adatbázis-menedzsment eszközökkel jelentős nehézségekbe ütközik. Leegyszerűsítve a big data mint fogalom a nagyon nagy mennyiségű, nagy sebességgel változó és nagyon változatos adatok feldolgozásáról szól.

Cellagyártás: olyan gyártási egység, melynél a sorok / gépek közvetlenül össze vannak kapcsolva, a veszteségek csökkentése céljából. Leghatékonyabb formája az „U” alakú cella, amely a lehető legkisebb mozgási és szállítási veszteséggel jár.

Dolgok internete (Internet of Things, rövidítve: IoT):
olyan különböző, egyértelműen azonosítható elektronikai eszközöket jelent, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és azt egy internet alapú hálózaton egy másik eszközzel kommunikálni. A fogalom más szavakkal hálózatba kötött „intelligens” eszközöket takar. Ez a technológia gyorsuló ütemben fejlődik, illetve terjed.

EDI (Electronic Data Interchange): magyar jelentése „elektronikus adatcsere”. Az ellátásilánc-menedzsment területén a különböző szereplők – szállítók és vevők – közötti szabványosított elektronikus adatközlést és –cserét jelenti. Az EDI segítségével a szállító valós időben kaphat információt a vevője készletfogyásáról, új rendeléseiről, azokat akár valós időben beillesztheti a saját gyártásütemezésébe. Fordítva, a vevő valós időben kaphat információt a szállítója által feladott áruk mozgásáról, várható beérkezéséről, a rendelkezésre álló készletmennyiségekről s ezeket a saját vállalatirányítási rendszerébe akár valós időben integrálhatja. Az EDI kapcsolat által rendelkezésre bocsátott adatok segítségével mélyreható elemzéseket és ezeken keresztül hatékony fejlesztéseket lehet megvalósítani.

Egydarabos áramlás: a darabok a legkisebb technológiai egységben áramolnak tovább a következő folyamathoz. Így a hibák felismerése könnyebb, átlátható az áramlás, rövidül az átlagos átfutási idő, a készletek radikálisan csökkennek.

Ellátásilánc-menedzsment (angolul Supply Chain Management, SCM): a logisztika alapjain felépült irányzat az iparban. Az ellátási lánc folyamata a nyersanyag-beszerzéstől a késztermékeknek a végfelhasználókhoz történő kiszállításáig tart, illetve magába foglalja a termékhez kapcsolódó különböző szolgáltatásokat (szervizszolgáltatások, hulladékkezelés, újrahasznosítás) is.

Érték: olyan tevékenységek a termékelőállítás vagy szolgáltatás-nyújtás folyamata során, amelyeket a vevő értékesnek tart, amikért „hajlandó fizetni”.

Érzékeló (szenzor):
olyan eszköz, amely egy mérendő tulajdonságtól függő jelet szolgáltat. Mérik vagy jelzik a környezet állapotát, illetve változását (pl: hőmérséklet, hang, fény, mozgás stb.)

Felhőalapú szolgáltatás: többféle felhőalapú szolgáltatást különböztethetünk meg, a közös bennük az, hogy a szolgáltatásokat nem egy dedikált hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, a szolgáltatás üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve. Ezeket a szolgáltatásokat a felhasználók hálózaton keresztül érhetik el, publikus felhő esetében az interneten keresztül, privát felhő esetében a helyi hálózaton vagy az interneten.

Fényvezérléses anyagösszeszedés (Light Picking vagy Pick-to-light): az egyik leggyorsabb operátor-alapú szedési módszert jelenti, amely lehetővé teszi a hibátlan sorrendben végrehajtott műveletek végrehajtását. A szedés alapja az egyes raktárhelyeken a megfelelő sorrendben felgyulladó fényjelzés. Így a módszer az adatátviteli terminálokat és a papírlistákat kiküszöböli, s a komissiózó teljes mértékben a szükséges anyagok és alkatrészek szedésére összpontosíthat.

Hangvezérléses anyagösszeszedés (Voice Picking vagy Pick-to-voice): a hangvezérléses anyagösszeszedés ahelyett, hogy vizuálisan kommunikálna papíron vagy számítógépes monitorokon keresztül a raktárossal, fejhallgatókon és mikrofonon keresztüli hangutasításokra támaszkodik. Így, a kezelő kezei számára ergonómikus és hatékony választási sorrendet biztosít. Azzal, hogy a módszer az adatátviteli terminálokat és a papírlistákat kiküszöböli, a komissiózó teljes mértékben a szükséges anyagok és alkatrészek szedésére összpontosíthat.

Húzó elv: egy folyamat vagy tevékenység csak akkor aktív amikor a rákövetkező folyamat vagy tevékenység jelet ad rá – így minden lépés maga után „húzza” az utána jövőt. Ellentéte a „tolás” amikor előre, készletre gyártás történik függetlenül a pillanatnyi igénytől.

Ipar 4.0 (Industry 4.0): a termelési folyamatok olyan hatékony szervezését írja le melynek keretében az eszközök önállóan kommunikálnak, és összehangoltan működnek az anyagáram mentén.

ISO: az „ISO” a szabványosítás világának legismertebb hárombetűs szervezete, a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (Organization for International Standardization) nevéből képzett betűszó. Betűhelyes neve az OIS lenne, de ettől jobb az ISO betűkombináció, mert felismerhető belőle a görög „izosz” szó, mely azonosat jelent. A szabványosítás célja, hogy világszerte azonosan értelmezzünk termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos követelményeket, elvárásokat. Legismertebb szabványok:
  • ISO 9001 – Minőségirányítási Rendszer
  • ISO 14001 – Környezetközpontú Irányítási Rendszer
  • ISO 50001 – Energiairányítási Rendszerszabvány
  • OHSAS 18001 - A Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszerének (MEBIR) tanúsítása
  • IATF 16949 – A Nemzetközi Gépjármű Különbizottság (IATF – International Automotive Task Force) által kifejlesztett, az autó- és gépjárműipar vezető nemzetközi minőségirányítási szabványa.

Kaizen: a folyamatos fejlesztésre irányuló alapelv. Japán kifejezés (Kai-zen), magyar jelentése „jó változás” vagy „változtatás a jóért”. Lényege, hogy kicsi, azonnal megvalósítható változtatásokat kezdeményezzünk és vigyünk végbe folyamatosan, amelyekkel mindig egy kicsivel jobb, kevesebb veszteséggel járó állapotba kerülünk.

Kiber-fizikai rendszer („cyber-physical system“ - CPS):
az informatikai, szoftvertechnológiai valamint mechanikai- és elektronikai elemek egységbe kapcsolása, ahol az elemek egy olyan „adat-infrastruktúrán” keresztül kommunikálnak egymással, mint pl. az internet. Egy kiber-fizikai rendszer egyik legfőbb jellemzője az igen magas fokú összetettség (komplexitás). A kiber-fizikai rendszerek kialakítása beágyazott rendszerek hálózatba kapcsolása révén jön létre vezetékes illetve egyre inkább vezeték nélküli kommunikációs hálózatok segítségével. A fogalom olyan újszerű ipari gyártóberendezések létrehozásának, „megálmodásának” során született meg, melyek igen dinamikusan „önmaguk” alkalmazkodni tudnak a mindenkori gyártási követelményekhez.

Kollaboratív robot: olyan robot, amely az emberekkel közvetlenül képes együtt dolgozni, feladata az emberi tevékenységek támogatása. Legfontosabb előnye a hagyományos robotokkal szemben, hogy alkalmazása biztonságos emberek közvetlen munkaterében is, nem szükséges nagy területeket lezárni (ketrec) a működéséhez.

Konvergencia régiók: azok a régiók, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb az EU-25 átlagának 75%–ánál. Ezek a régiók az Európai Unió regionális politikájának 1. fő célkitűzése („A legelmaradottabb régiók támogatása és fejlesztése”) alá tartoznak. A Közép-magyarországi régió kivételével Magyarország összes régiója e kategóriába tartozik.

KPI (Key Performance Indicator): magyar jelentése „kulcs teljesítmény-mutató”. Olyan mutató, jellemzően arányszám, amellyel egy fontos tevékenységünk teljesítményét mutatjuk be rendszeres, lehetőleg folyamatos mérés által. A mutatókhoz célokat határozunk meg, mellyel kijelöljük az optimális, elérendő állapotot. Amennyiben mutatószámaink ettől a céltól eltérnek, be kell avatkozzunk. Alapvetésnek, hogy mérés és visszacsatolás nélkül nincs fejlődés.

Lean: vállalatirányítási módszer és filozófia, mely a veszteségek csökkentése által generál hatékonyabb vállalati működést, költségcsökkenést és nyereségbővülést. Magyar jelentése „karcsú” azonban világszerte, így nálunk is az angol szó használata terjedt el. A Toyota által létrehozott, s angolul Toyota Production System-nek (TPS) nevezett vállalat- és termelésirányítási módszer továbbfejlesztése.

Machine-to-Machine (M2M) technológia: olyan adatáramlást jelent, mely emberi közreműködés nélkül, gépek között zajlik. A kommunikáció minden olyan gép között létrejöhet, amely a megfelelő technológiával van ellátva ahhoz, hogy bekapcsolható legyen a rendszerbe. A gép-gép közötti kommunikáció nem csak egyszerű adatáramlást, hanem önálló döntéshozatalt és beavatkozást is jelent.

MES (Manufacturing Execution System): szó szerinti magyar jelentése „termelésvégrehajtási rendszer”, a gyakorlatban az angol rövidítést használjuk. A MES tulajdonképpen egy a termelési folyamatokat felügyelő számítógépes rendszer, amely a vállalat gyártási folyamatainak valós idejű felügyeletét jelenti. A rendszer információt biztosít a gyártási rendelések állapotáról, a gyártás közbeni anyagszükségletről, üzemzavarokról, gyártási veszteségekről, gyártóberendezések kapacitás kihasználtságáról, ütemezett karbantartási periódusokról, üzemórákról. A MES legértékesebb szolgáltatása az egymással párhuzamosan futó termelési tevékenységekről gyűjtött adatok rendezése, összegzett információ biztosítása a termelést végrehajtó dolgozók és az azt irányítók részére, támogatva és gyorsítva a szükséges döntések meghozatalát, intézkedések végrehajtását.

OEE (Overall Equipment Effectiveness): magyar jelentése „teljes eszközhatékonyság”, rövidíthető „TEH-ként”, de általánosságban inkább az angol betűszó terjedt el. Alapvető termelési mutatószám, ez adja a legjobb átfogó teljesítmény-jellemzőt a termelési folyamatokról. Összetett mutatószám, ami három tényező szorzatából áll. Első a minőség – mely megadja a minőségileg megfelelő darabok és az összesen gyártott darabok arányát. Második a rendelkezésre állás – mely megmutatja a tényleges termeléssel töltött idő és a termelésre tervezett idő arányát. Harmadik a teljesítmény – mely megadja a műszakilag előírt és a valóságban teljesülő átlagos ciklusidő arányát.

PDCA: széleskörűen elterjedt probléma-megoldó módszertan. Nevét a módszert alkotó négy lépés angol nevéről kapta. Plan – tervezés, ahol meghatározzuk a problémát és annak eredendő okait. Do – cselekvés, ahol ezen eredendő okok megszüntetésére hozunk intézkedéseket. Check – ellenőrzés, ahol intézkedéseink eredményességét ellenőrizzük. Act – beavatkozás, ahol az intézkedések szükség szerinti módosítását végezzük.

Poka yoke: hibabiztos megoldások, melyek kialakításuk révén meggátolják a hiba bekövetkeztét.

Prediktív (előrelátó) karbantartás: legfőbb jellemzője, hogy diagnosztikai eszközök folyamatos használatával a berendezések várható meghibásodását, elhasználódását gép megállás nélkül előre tudjuk jelezni. Jellemző diagnosztikai módszerek a rezgés-diagnosztika, ultrahangos vizsgálat, tömörség vizsgálat, endoszkópos vizsgálat stb. Előnye más karbantartási módszerekkel szemben, hogy: a paraméterek függvényében értékelést ad a berendezések állapotáról; megbecsüli a várható élettartamot; alkatrészek tönkre menetelének idejét képes előre jelezni; a meghibásodás forrását és mértékét könnyen azonosíthatóvá teszi.

Preventív (megelőző) karbantartás: legfőbb jellemzője a merev ciklusú karbantartás, melynek lényege, hogy a tényleges állapot figyelmen kívül hagyásával, az előre meghatározott teljesítmény és idő adatok alapján a berendezésen ápolási (gondozási) és helyreállítási (javítási) intézkedéseket végzünk. A cél a váratlan meghibásodások elkerülése, ezért a karbantartási ciklusokat a gépkönyvi előírások és az üzemi tapasztalatok alapján kisebb időtartamra választják, mint amekkora rendeltetésszerű használat mellett a teljes elhasználódási tartalék (EHT) felhasználásához szükséges lenne. A berendezés az intézkedések megkezdésekor működőképes, vagyis a javításokat károsodástól függetlenül elvégzik. A merev ciklusú karbantartás igen költséges, mivel a berendezés EHT-ja nincs jól kihasználva. Az alkatrészeket a ciklus leteltével új alkatrésszel helyettesítik, pedig az eredeti alkatrész még rendelkezik valamekkora EHT-val.

RFID (Radio Frequency Identification): magyar jelentése „rádiófrekvenciás azonosítás”. A technológia lényege a rádiófrekvenciás adó-vevő egység kommunikációja a megfigyelt objektumokon elhelyezett RFID címkékkel. A kommunikáció önműködően történik, akár emberi beavatkozás nélkül, így nem szükséges minden egyes csomagot egyenként leolvasni, a rendszer a leolvasó kapun áthaladó összes termék címkéjét egyszerre olvassa le és viszi fel az adatbázisba. A címkék újra felhasználhatók, ez is fokozza az RFID azonosító rendszer gazdaságosságát.

SFM (Shop Floor Management): magyar jelentése „műhely, vagy üzemvezetés”, a szaknyelvben egyelőre az angol kifejezés terjedt el. Az angol kifejezés mögött egy üzemvezetési módszer rejlik, melynek lényege, eszközei által a termelés állapota átláthatóbb, az információ-áramlás könnyebb, a problémamegoldás hatékonyabb lesz.

SMED (Single Minute Exchange of Die): magyar jelentése „egy számjegyű perc alatti átállás”, a mindennapokban az angol rövidítést használjuk. A SMED az átállítási idők csökkentésére irányuló módszer.

Standard: egy általánosan elfogadott és egységesített eszköz, folyamat, szabályozás.

Termelékenység: egységnyi ráfordításra jutó kibocsátás mutatószáma. Általánosságban az egy főre jutó előállított értéket értjük alatta.

TPM (Total Productive Maintenance): magyar jelentése „teljeskörű hatékony karbantartás”, a szaknyelvben az angol rövidítés terjedt el. Tervszerű rendszeresen elvégzett karbantartási tevékenység, a váratlan meghibásodások megelőzésére. Ezen tevékenységek egy része elvégezhető az operátor által, ezek képzik a TPM autonóm részét, de magában foglal olyan javításokat is melyekhez szakképzett személyzet szükséges.

Ütemidő és kiegyenlítés: a folyamatok olyan ütemben gyártanak, amilyen ütemben a vevői rendelések igénylik. A folyamaton belüli lépések az ütemidő szerint kiegyenlítettek, így elkerülve egyszerre a túltermelést és a lemaradást.

Veszteség: minden olyan tevékenység a termékelőállítás vagy szolgáltatás-nyújtás folyamata során, amely nem növeli a termék értékét, amikért a vevő „nem hajlandó fizetni”. A Lean filozófia lényege e veszteségek kiküszöbölésére, vagy ha nem lehetséges, minimalizálására való folyamatos törekvés.

VMI (Vendor Managed Inventory): magyar jelentése „szállítóvezérelt készletezés”, sokszor azonban csak az angol rövidítést használjuk. Korszerű, rövid, akár napon belüli átfutási időt biztosító készletezési megoldás, mely az egyszerű bizományi (konszignációs) raktározásnál mélyebb együttműködést feltételez. A VMI egy tényleges alkalmazásánál a vevő meghatározza, hogy mit és milyen mennyiségben szeretne felhasználni adott időszakra és gyakoriságra lebontva. A vevő engedi, hogy a gyártó lássa a készletét, gyakran azt is, hogy tőle mit rendeltek. A gyártó ezen ismeretek birtokában optimalizálja a vevő készletállományát – beállítja a minimum-maximum szinteket valamint a puffer mennyiségeket, és ennek ismeretében szervezi meg a saját gyártását és szállít a vevő raktárába a megrendelt árukból és anyagokból, önállóan.

VSM (Value Stream Mapping) – Értékáram térképezés: olyan eszköz, amely segítségével könnyedén átláthatóvá tehetjük egy értékelőállító folyamat lépéseit, időbeli sorrendben. Alkalmas többek között a teljes átfutási idő kiszámítására, annak értékes és veszteséges részekre való felbontására. A jelen helyzet („jelenállapot”) feltérképezése után mindig érdemes az ideális jövőbeli helyzet („jövőállapot”) ugyanezen módszerrel való felállítása, s a szükséges változtatásokat „Kaizen” jellegű kis lépésekre való felbontással célszerű megvalósítani, s így a jövőállapotot elérni.

Felhasznált irodalom:
  • https://en.wikipedia.org/wiki/ISO
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Lean
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Vállalatirányítási_információs_rendszerek
  • www.tankonyvtar.hu › Könyvek › Egyéb  / Készletfigyelő rendszerek 
  • https://hu.wikipedia.org/wiki  /Ellátásilánc-menedzsment /
  • www.gepszakerto.hu/elm-alapok1.htm   / Karbantartási módszerek /
  • https://en.wikipedia.org/wiki/MES   /Gyártásvizualizáció /
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Machine-to-Machine
  • www.cnc.hu/.../miben-ternek-el-a-kollaborativ-robotok-a-hagyomanyos-ipari-roboto
  • http://www.terport.hu/fogalomtar/konvergencia-regiok
Az oldal sütiket használ működéséhez. Az oldal használatával hozzájárul, hogy az sütiket tárolhat számítógépén.