Egyértelmű fordulat rajzolódik ki az ingatlanpiacon, melynek következtében a vevők alkupozíciója számottevően erősödött, így egyre szélesebb körben válik lehetővé az árengedmény érvényesítése. Mindhárom szegmensben emelkedett az alku mértéke, különösen a téglalakások esetében, ahol közel három százalékpontos növekedés figyelhető meg.

Mindeközben az agglomerációban továbbra is alacsony az alku mértéke, míg a vidéki és a vízparti ingatlanpiacon akár kétszámjegyű árengedmény is elérhető.

2026 első negyedévében számottevően erősödött a vevői alkupozíció az ingatlanpiacon: a használt házak esetében az adásvételek átlagosan 11,2 százalékkal a hirdetési ár alatt zárultak, míg a téglalakásoknál 6,9, a panellakásoknál 5,3 százalékos engedmény volt jellemző. A trend minden szegmensben erősödött: a használt házaknál 0,9, a paneleknél 2, a téglalakásoknál pedig 2,7 százalékponttal nőtt az alku mértéke egy év alatt.

A számok egyértelműen a vevők pozíciójának erősödését tükrözik. A tíz százalékot meghaladó átlagos árengedmény már klasszikusan vevői piacot jelez a családi házak esetében – hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, hogy bár a lakásoknál az engedmények mértéke kisebb, az elmozdulás itt is egyértelmű: a paneleknél mért 5,3, valamint a téglalakásoknál tapasztalt 6,9 százalékos átlagos engedmény már érzékelhető korrekciónak tekinthető.

A panellakások piacán országosan 5,3 százalékos alku volt a jellemző, de a területi különbségek markánsak. Az agglomerációban mindössze 3,3 százalékot, míg a belvárosban 3,5 százalékot engedtek az eladók. A budai kerületekben, valamint a megyei jogú városokban (régióközpontokkal együtt) 5,5 százalék körül alakult az átlag. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben 6,2, a kisebb városokban pedig 6,9 százalékos engedmény volt az irányadó.

A téglalakások esetében az országos 6,9 százalékos átlag mögött még nagyobb szórás figyelhető meg. Az agglomerációban csupán 2,8 százalékos árengedmény volt jellemző, míg a külső pesti kerületekben és a régióközpontokban 4,9 százalék. A kisebb városokban 5,4, a megyei jogú városokban 6,6 százalékos alku alakult ki, míg a budai és belvárosi kerületekben megközelítette a 8 százalékot. A legmagasabb engedmény a vízparti települések esetében jelent meg, ahol az átlagos árengedmény elérte a 9 százalékot.

A legnagyobb mozgástér továbbra is a használt házak piacát jellemzi, ahol az országos átlag 11,2 százalék. Ebben a szegmensben is az agglomerációban figyelhető meg a legalacsonyabb érték, 8,5 százalék, míg a budai kerületekben 9,5 százalékos alku volt a jellemző. A vidéki városokban 11, a külső pesti kerületekben 12, míg a régióközpontokban és a községekben már mintegy 13 százalékos engedményt értek el a vevők. A vízparti települések kiemelkednek a mezőnyből, esetükben az árengedmény mértéke elérte a 21 százalékot.

A 20 százalék feletti alku a vízparti ingatlanoknál erősen szezonális jelenség, az év eleje hagyományosan gyengébb időszaknak számít ezen a piacon – tette hozzá Soóki-Tóth Gábor. A szakember szerint az év hátralévő részében nem várható érdemi változás, ha nem történik az ingatlanpiacot alapjaiban befolyásoló esemény. Ez azt jelenti, hogy 2026-ban továbbra is az 5–7 százalék közötti lakásalkuk, valamint a használt házak piacán a 10 százalékot meghaladó engedmények határozhatják meg a tranzakciók többségét.

További friss híreket talál az ipar4.hu főoldalán! Kövesse a technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!