Körkörös ipar: hogyan csökkentsük a veszteséget, és növeljük az együttműködést?

A jövő ipara nemcsak a termelés hatékonyságáról szól, hanem arról is, hogyan lehet a meglévő erőforrásokat újrahasznosítani, és miként tudnak egymásra épülni a vállalatok. Az ipari szimbiózis éppen ezt teszi lehetővé: a hulladékból erőforrás lesz, a versenytársakból pedig együttműködő partnerek.

Mi az ipari szimbiózis, és miért kulcskérdés most?

Az ipari szimbiózis a körkörös gazdaság ipari megfelelője, ahol a cégek nem elszigetelten működnek, hanem úgy alakítják ki folyamataikat, hogy azok egymást támogassák. Itt a hulladék nem végtermék, hanem kiindulópont: valaki más számára értékes nyersanyag.

Ez a megközelítés jelentős megtakarítást jelenthet anyag- és energiafelhasználás terén. Például a termelés során keletkező hő, melléktermék, szennyvíz vagy éppen CO₂ nem a légkörbe vagy a szeméttelepre kerül, hanem egy másik vállalat inputjaként hasznosul tovább. Az EU-s és hazai szabályozások, mint az ESG-jelentési kötelezettség, az EPR-rendszerek (kiterjesztett gyártói felelősség) és az EU Taxonómia mind ebbe az irányba terelik a vállalatokat, ösztönözve a fenntartható, együttműködésen alapuló működési modelleket.

Milyen típusú együttműködések jellemzőek?

Az ipari szimbiózis nem csupán elméleti fogalom, számos konkrét formája létezik, amelyek közül néhány már hazánkban is működik:

• Hulladékhő-átadás: ha egy gyárban keletkező hőt nem engedik el a levegőbe, hanem egy közeli épület fűtésére használják, azzal nemcsak energiát takarítanak meg, de csökkentik az ökológiai lábnyomot is. Például egy vegyipari üzemből származó hő egy logisztikai központ temperálására is elegendő lehet.
• Melléktermék-alapú gyártás: sok termelési folyamatban keletkeznek olyan anyagok – faforgács, iszap, komposzt vagy épp fémforgács –, amelyek a keletkezési helyükön hulladéknak számítanak, máshol viszont értékes alapanyagok.
• Vízkörök optimalizálása: a víz újrahasznosítása egyre fontosabb kérdés. A szürkevíz tisztítása és visszaforgatása, zárt hűtőrendszerek vagy gőz-visszanyerés mind a vízhatékonyságot növelik.

Gyakorlati példa

A körkörös ipar lehetőségei különösen jól kihasználhatók azokban az ipari övezetekben, ahol többféle iparág képviselteti magát. Ilyen például az ipari park Kecskemét mellett. A vegyipar és a gépipar között jól működik a szimbiózis: a vegyipari hulladékok, mint például bizonyos savak vagy lúgok, felhasználhatók fémmegmunkálásnál vagy felületkezelésnél. Emellett egy gyártóüzem hulladékhője fűtésre, míg az előkezelt technológiai víz ipari vagy mezőgazdasági hűtésre is hasznosítható.

A Kecskemét környezetében működő cégek közötti együttműködések mintát adhatnak más régióknak is, különösen, ha a körkörös működés előnyeit konkrét megtakarításokkal tudják majd alátámasztani.

Mitől működik jól egy szimbiózis?

Egy ipari szimbiózis akkor lesz sikeres, ha a résztvevők közötti kapcsolat technológiailag, szervezetileg, és emberileg is működik.

• Transzparencia: elengedhetetlen, hogy minden cég pontosan ismerje a saját és a potenciális partnerek anyag- és energiaáramait. Enélkül nem lehet megbízható rendszert építeni.
• Bizalom: a hosszú távú együttműködéshez szerződéses biztonság kell, hiszen egyik fél sem akar kockázatot vállalni egyoldalú kiszolgáltatottság miatt.
• Közvetítő szervezetek: klaszterek, önkormányzatok, gazdaságfejlesztési irodák segíthetnek abban, hogy az érintettek egymásra találjanak. Ezek a szereplők gyakran ismerik a régió adottságait és képesek hidat képezni a vállalatok között.
• Technológiai kompatibilitás: minél kisebb az átalakítási igény, annál gyorsabban és olcsóbban valósítható meg egy új szimbiózis.

Jövőkép: hogyan lehet skálázni ezeket a megoldásokat?

A szimbiózis nemcsak lokálisan, hanem regionálisan is működhet, de ehhez nagyobb átláthatóságra és szervezett adatgyűjtésre van szükség.

• Regionális térképek: térinformatikai alapú ipari szimbiózis-térképek segítségével feltérképezhető, mely cégek között lehet együttműködést kialakítani, és milyen típusú anyag- vagy energiaáramlások érhetők el.
• Pályázatok és ösztönzők: hazai és EU-s programok, mint a GINOP vagy a Barnamezős beruházási támogatások, segíthetik a kezdeti beruházásokat.
• Digitalizáció: IoT-eszközökkel, SCADA-rendszerekkel és MES-megoldásokkal pontosan követhető, hol keletkezik felesleg, és hogyan lehet azt újrahasznosítani – valós időben, automatizált módon.

Hol érdemes elindulni?

A körkörös ipari rendszerek kialakítása nem feltétlenül igényel azonnali infrastruktúra-beruházást. Először elég lehet felmérni, milyen anyag- és energiaáramok keletkeznek, és kik azok a potenciális partnerek, akik ezeket hasznosítani tudják. Ha a cégek nyitottak, és a közös érdekek mentén gondolkodnak, akkor valódi, kölcsönösen előnyös együttműködések születhetnek a fenntarthatóság, és a gazdasági hatékonyság jegyében is.

További friss híreket talál az ipar4.hu főoldalán! Kövesse a technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!