A közhiedelemmel ellentétben a magyarok többsége nem tartja pénzügyileg felelőtlennek vagy lustának a mai fiatalokat – mutat rá az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének friss országos kutatása, amiből az is kiderül, miért maradunk le a legjobb befektetésekről. A szervezet idén is elindította a középiskolások pénzügyi tudatosságát erősítő, közel négymillió forint összdíjazású vetélkedőjét, a Pénzmestereket, amelyhez május 11-ig lehet csatlakozni. 

Az idén nyolcadik alkalommal indította el a középiskolások pénzügyi ismereteinek és tudatosságának fejlesztését szolgáló versenyét az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). A verseny kapcsán országos kutatásban vizsgálták meg egyebek közt a különböző korosztályok pénzügyi felkészültségét, tájékozottságát, illetve azt, a megkérdezettek általában miként ítélik meg a fiatalok attitűdjét. (A felmérés korábban közölt további eredményei itt érhetők el.)

Ezek a mai fiatalok

A fiatalok túl sokat költenek divatra, szórakozásra; kevésbé tudatosak, mint az idősebbek; csak a mának élnek – a felmérésben ezzel a három állítással értettek egyet leginkább a válaszadók. A jó hír az, hogy így is kisebbségben vannak az ilyen negatív véleményt megfogalmazók: csupán bő egyharmad „vádolja” őket túlzott költekezéssel, és náluk is jóval kevesebben tartják a fiatalokat felelőtlennek, lustának. Érdekesség, hogy a férfiak általában rosszabb véleménnyel vannak a fiatalokról, mint a nők, illetve, hogy fiatalok sokkal inkább látják saját korosztályukat aggódónak, szorongónak, mint más generációk őket.

Lemaradunk a legjobb befektetésekről

Arra a kérdésre, hogy mennyire érzi magát tájékozottnak a pénzügyek terén, a legtöbben – a megkérdezettek fele – vélte úgy, hogy nagyjából képben van, de lenne még mit tanulnia. Feleennyien vannak azok, akik saját bevallásuk szerint elég jó pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek, míg kifejezetten profinak 5 százalék tartja magát. A magukat tájékozatlannak ítélők tábora – a válaszadók bő ötöde tartozik ide – két csoportra különül el: kétharmadukat érdekli a téma, egyharmadukat viszont egyáltalán nem.

A válaszadóknak nem volt egyhangú véleménye arról, biztonság és hozam szempontjából melyik a legjobb befektetés. A relatív többség szerint az arany – de ezt is csupán a megkérdezettek ötöde osztja. Hasonló nagyságú a magyarországi lakásra, ingatlanra szavazók tábora is, míg külföldi lakásra mindössze 11 százalék voksolt, magyar állampapírra, devizára pedig ennél is kevesebben, nem beszélve magyar részvényekről vagy bankbetétekről.

„Az egyes befektetési formák megítélése alátámasztja, hogy a többségnek valóban van még mit tanulnia a pénzügyekről. Erre jó példa, hogy a nyugdíjpénztári szektor tavaly is infláció feletti hozamot nyújtott, a kasszák egyre bővülő tagsága pedig továbbra is élhetett a 20 százalékos szja-visszatérítés lehetőségével. A pénztári megtakarítás tehát kiemelkedő hozamot nyújtó befektetési termék, a felmérésben azonban ez a megtakarítási forma mégsem került be a legjobbak közé”

– mondta Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.

Inkább a családunkra hallgatunk, mint a szakértőkre

Valószínűsíthető, hogy a befektetések – sok esetben téves – megítélése összefügg azzal, honnan tájékozódunk, hiszen a felmérés eredményei alapján csak kis szerep jut a hozzáértőknek. Pénzügyi döntésekben a megkérdezettek harmada ugyanis alapvetően a családja véleményére támaszkodik. Független tanácsadókra, megbízható internetes forrásokra, banki tanácsadókra hozzávetőlegesen a válaszadók csupán negyede-negyede hallgat, míg minden ötödik megkérdezett az ismerősöktől, barátoktól, gazdasági sajtóból származó információkra alapoz. Körülbelül ugyanakkora azok tábora, akik senkitől nem kérnek véleményt, mint azoké, akik a mesterséges intelligenciát is segítségül hívják – a megkérdezettek bő tizede-tizede tartozik ide. Hirdetésekre, médiaszemélyiségekre, influenszerekre mindössze 2-3 százalék hallgat.

„Fontos, hogy a pénzügyi tudatossághoz szükséges ismereteket időben elsajátítsák a fiatalok – ez a küldetése a Pénzmesterek versenynek is

– mondta Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.

– A Pénztárszövetség egyik kiemelt célja, hogy tudatosítsa: nem lehet elég korán elkezdeni az öngondoskodást. Egyrészt így tud rutinná válni, beépülni a mindennapi pénzügyi döntések sorába, másrészt minél fiatalabb korban kezdi el valaki, annál hatékonyabbá válik a takarékoskodás, annál több olyan pénzügyi lehetőséget tud igénybe venni, mint amilyen például az egészség- és nyugdíjpénztárak esetében az adóvisszatérítés.”

További friss híreket talál az ipar4.hu főoldalán! Kövesse a technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!