Kell még egyáltalán saját autó? – Így gondolkodnak a mobilitásról a fiatalabb generációk

Hányszor áll az autónk kihasználatlanul a ház előtt vagy az irodai parkolóban? És valóban megéri fenntartani úgy, hogy a fenntartási költségek nem arányosak a használattal? Egyre több városban élő közép- és felsővezető, illetve fiatal vállalkozó teszi fel ugyanezt a kérdést – és egyre többen jutnak arra a konklúzióra, hogy nem. Számukra, akiknek nincs napi szinten szükségük autóra, mert például nem kell gyerekeket iskolába vinni, egyre világosabb, hogy a rugalmas, megbízható mobilitási megoldásokhoz nincs szükség saját gépjárműre, ugyanis hatékonyan kiváltható. Így az autó státuszszimbólumból szolgáltatássá vált, amelyet akkor veszünk igénybe, amikor a feladataink megkívánják.

Új szelek fújnak

Ezt a szemléletváltást részben a digitalizáció és a megosztásalapú gazdaság (sharing economy) hívta életre. A mostani harmincas és húszas generáció tagjai közül egyre többen vallják, hogy a rugalmasság többet ér a statikus vagyontárgyaknál, főleg, ha a praktikum és a költséghatékonyság is erre utal. A használatalapú megközelítés lényege az, hogy az autóra egy szükséges célszerszámként tekintünk, nem szentimentális értékkel rendelkező ingóságként.

Egyes nemzetközi felmérésekből is az rajzolódik ki, hogy az autóbirtoklás sok esetben egyáltalán nem gazdaságos. A brit RAC Foundation adatai szerint például a személyautók az idő több mint 90 százalékában parkolnak, és közben napról napra veszítenek az értékükből. Pedig a rugalmas, személyre szabott mobilitáshoz nincs szükség saját autóra – csak arra, hogy mindig a legjobb megoldást válasszuk az adott helyzethez, legyen szó mikromobilitásról, közösségi közlekedésről vagy professzionális bérautóról.

Mindehhez hozzáadódik a távmunka, illetve a hibrid munkaszervezés előretörése. A home office-ban dolgozók megspórolják az ingázást, ezért sokkal kevésbé lesznek ráutalva az autójukra.

Semmi értelme dugóban ülni

Budapest belső kerületeiben és a fejlődő üzleti negyedekben a saját autó a dugók és a nehézkes parkolás miatt gyakran inkább égeti az időnket, mintsem spórolna vele. Ezért van, hogy amikor racionálisan nézünk rá a közlekedésre, azt látjuk, hogy a belvárosi infrastruktúra és az alternatív közlekedési módok sok esetben hatékonyabbak. Nem is beszélve a mentális előnyökről: a belváros például kiválóan bejárható kerékpárral, amely egy stresszmentes, testmozgással járó megoldás.

Külföldön is sok helyen ez a trend

A nemzetközi üzleti központok, mint London, Frankfurt vagy Tokió mindennapjai is sok szempontból ezt az új trendet tükrözik – és nem feltétlenül csak a fiatalabb generációk esetén. A helyi munkavállalók vagy üzletemberek az integrált közlekedési rendszerek sűrűségére és megbízhatóságára támaszkodva járnak munkába, rugalmasan kombinálva ezeket a megoldásokat a taxizással és az autóbérléssel. Ahol ugyanis megbízható a tömegközlekedés, ott némi rutin birtokában a többi mobilitási megoldással kombinálva könnyű időhatékonyan eljutni tárgyalásokra anélkül, hogy saját autóra lenne szükség. Az autós közlekedés sokszor még kiszámíthatatlanabb is a dugók miatt.

Már a repülőtéren is könnyen bérelhetünk autót

Ez a rugalmasság ma már akkor is rendelkezésre áll, ha valaki külföldre megy, vagy külföldről jön tárgyalni. A legtöbb reptér remek közösségi közlekedéssel van felszerelve, emellett autóbérlési megoldásokkal is várja a reptéren leszállókat. Az autóbérlés Budapest repülőterén is elérhető – több szolgáltató is jelen van, egyesek már önkiszolgáló kioszkot is telepítettek, ami 0-24-ben használható. De globális kitekintésben is azt látjuk, hogy a digitalizált, gyors és szinte teljesen automatizált bérlési folyamat természetes eszközzé vált a pontos érkezést tervező hazai és külföldi üzletemberek számára.

Mi a helyzet a céges autókkal?

A fent leírt trendek természetesen nem jelentik azt, hogy sok vállalat számára ne lenne szükség céges autóra, akár azért, mert a magasan képzett munkavállalók ezt várják el, akár azért, mert a munkakör igényli ezt. Ezzel együtt a kérdés itt is fennáll: megéri a saját tulajdonú céges flotta?

Amikor saját cégautót vagy flottát üzemeltetünk, a beszerzés és fenntartás költségén túl rengeteg időt és mentális kapacitást igényel a saját tulajdonú gépjárműparkkal való foglalkozás. A kötelező és CASCO biztosítások intézése, az éves adók, a váratlan szervizköltségek, az amortizáció könyvelése, valamint a szezonális gumicserék logisztikája mind értékes munkaidőt rabolnak el tőlünk és csapatunktól. A szolgáltatásalapú mobilitás ezzel szemben megszabadít minket az adminisztratív terhektől. Ha például a manapság népszerű operatív lízing konstrukciót választjuk, egyetlen havi számlával kalkulálhatunk, amely minden üzemeltetési költséget lefed, miközben a flottakezelő professzionális háttere garantálja a folyamatos rendelkezésre állást. Nem nekünk kell a gumiszervizben várakoznunk vagy a biztosítóval egyezkednünk egy koccanás után, ugyanis ezeket a feladatokat szakértő partnerek végzik el helyettünk. Ez a fajta tehermentesítés teszi lehetővé, hogy az energiánkat kizárólag a fő tevékenységünkre összpontosítsuk, miközben a mobilitásunk teljesen zökkenőmentes marad.

A likviditás fontossága

A vállalatok világában alapvetés, hogy a lekötött tőke elvesztegetett lehetőség. Egy saját gépjárműben milliók állnak kihasználatlanul, miközben az eszköz értéke folyamatosan csökken. A szolgáltatásalapú mobilitás ezzel szemben biztosítja a likviditást, így a felszabaduló tőkét fejlesztésbe vagy innovációba fektethetjük – illetve felhasználhatjuk pufferként, amikor nem várt költségek jelentkeznek, vagy valamiért lecsökken az árbevételünk. A megfelelő likviditás tehát egyben biztonsági háló is.

További friss híreket talál az ipar4.hu főoldalán! Kövesse a technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!