Félautomata vagy automata fóliázógép? Így válasszon!

A raklapfóliázás fejlesztésekor nem feltétlenül a legmagasabb automatizálási szint jelenti a legjobb választást. A szükséges gépkategóriát elsősorban az óránként fóliázandó raklapok száma határozza meg; a műszakszám a megtérülésre van jelentős hatással, a rakatok változatossága, a rendelkezésre álló terület és az anyagmozgatás pedig a megfelelő gépkialakítás kiválasztását befolyásolja.

Egy jól megválasztott félautomata raklapfóliázó gép jelentősen csökkentheti a kézi munkát és egységesebbé teszi a fóliázást anélkül, hogy teljes, pályarendszerrel kiszolgált automata csomagolósort kellene kialakítani. Ez különösen ott lehet előnyös, ahol a rakományok mérete és kialakítása változó, vagy a fóliázás több ponton történik.

Mitől félautomata egy raklapfóliázó gép?

Félautomata rendszer esetén a gép elvégzi a fóliázási ciklust, de a raklap vagy a gép mozgatása, valamint a folyamat egyes lépései továbbra is kezelői közreműködést igényelnek. Forgótányéros gépnél a raklapot a fóliázóasztalra kell helyezni, míg fóliázórobot esetén a gépet kell a rakományhoz mozgatni.

A gép kialakításától függően a kezelő feladata lehet a fólia raklaphoz rögzítése, a ciklus elindítása, illetve a fólia elvágása. A magasabb felszereltségű félautomata gépek a ciklusindítást, illetve a fólia vágását és lezárását is automatizálhatják, így kevesebb kezelői lépésre van szükség.

Mikor indokolt a teljesen automata rendszer?

Automata fóliázógépnél a raklap jellemzően pályarendszeren érkezik a csomagolási állomásra. A gép elvégzi a fóliázást, majd a rakomány a következő munkafázis felé halad tovább. Ez a kialakítás elsősorban nagy és folyamatos raklap/óra terhelés, valamint jól szabványosítható rakományok esetén lehet indokolt. Több műszakban a magasabb kihasználtság a beruházás megtérülését is gyorsíthatja.

A teljes automatizálás ugyanakkor nagyobb beruházást, fix telepítést, pályás kiszolgálást és jellemzően zárt munkaterületet igényel. Ha a raklapok több helyről érkeznek, méretük jelentősen eltér, vagy a fóliázás nem egyetlen központi állomáson történik, a félautomata rendszer rugalmasabban illeszthető a működéshez.

A raklapszám határozza meg a gépkategóriát

A fóliázógép kiválasztásánál az egyik legfontosabb adat az óránként fóliázandó raklapok száma. Ez határozza meg, hogy egy félautomata berendezés elegendő kapacitást biztosít-e, vagy nagyobb áteresztőképességű, automata rendszerben érdemes gondolkodni. A méretezést a csúcsterheléshez kell igazítani, és azt is mérlegelni kell, mennyire elfogadható a raklapok esetleges feltorlódása.

A műszakszám elsősorban a beruházás megtérülését befolyásolja. Minél több műszakban használjuk a berendezést, annál jobban nő a gép kihasználtsága és az összesített élőmunka-megtakarítás, így ugyanaz a beruházás gyorsabban térülhet meg.

Mennyire egységesek a fóliázandó rakatok?

A nagy áteresztőképességű automata rendszerek gazdaságos és kiszámítható működésének egyik feltétele, hogy a csomagolási feladat nagyrészt szabványosítható legyen. Ha a rakatok mérete, tömege és stabilitása jól behatárolható, az automata rendszer kiszámíthatóan tud működni.

Logisztikai szolgáltatóknál vagy többféle terméket kezelő üzemekben ugyanakkor gyakoriak az eltérő magasságú, méretű és stabilitású rakatok. Ilyen környezetben a félautomata gépek rugalmas beállíthatósága gyakran fontosabb, mint a maximális áteresztőképesség.

Forgótányéros gép, forgókaros gép vagy fóliázórobot?

A forgótányéros félautomata fóliázógépek elterjedt és költséghatékony megoldást jelentenek. A raklapot a gép forgótányérjára helyezik, amely a fóliázás közben elforgatja a rakományt. A különböző felszereltségi szintek és kiegészítők révén ezek a gépek többféle ipari feladathoz igazíthatók.

Forgókaros gépnél a rakat álló helyzetben marad, és a fóliázókar mozog körülötte. Ez nagyobb volumen vagy korlátozott padlóterület esetén lehet előnyös. Fóliázórobot alkalmazásakor pedig maga a gép járja körbe a rakományt. Utóbbi akkor lehet praktikus, ha a fóliázás több helyszínen történik.

Logisztikai központ: napi 80–100 raklap kézi fóliázásának kiváltása

Egy logisztikai szolgáltató új raktárában szerette volna egyszerűsíteni a rakatfóliázást és optimalizálni a fóliafelhasználást. A napi 80–100 raklap kézi fóliázása jelentős munkaidő-ráfordítással, nagyobb fóliafelhasználással és alacsonyabb rakatstabilitással járt.

A vállalat több ügyfél eltérő termékeit kezelte, ezért a rakatok mérete és kialakítása változatos volt, és a jövőbeli bővülésre is fel kellett készülni. A gyakran instabil, komissiózott rakatok mellett a szállításhoz és tároláshoz szükséges pontos tömegadatok hiánya is problémát jelentett.

A megoldás: felső leszorítóval és mérleggel felszerelt gép

A feladathoz egy Spinny S370 forgótányéros félautomata fóliázógépet választottak. A berendezés 3100 mm-es fóliázási magassága és 1800 mm átmérőjű forgótányérja lehetővé tette a változatos rakatméretek kezelését.

Az instabil rakományok miatt a gépet felső leszorítóval egészítették ki. A gépvázba integrált mérleg egy címkenyomtatóval is kapcsolatban állt, így a rendszer automatikusan létrehozta a rakat tömegét tartalmazó címkéket. A gép a helyi Wi-Fi-hálózaton keresztül a fóliafogyasztásra, valamint a becsomagolt rakatok számára és tömegére vonatkozó adatokat továbbította a vállalatirányítási rendszerbe.

A gép és a fólia együtt határozza meg az eredményt

A gép önmagában nem garantál alacsony anyagfelhasználást és megfelelő rakatstabilitást. A fóliakocsi előnyújtását, a fóliázási programot és a gépi sztreccsfóliát a rakat tulajdonságaihoz kell igazítani, mert ezek együtt határozzák meg a felhasznált fólia mennyiségét és a csomagolás eredményét.

A logisztikai központban az előnyújtós fóliakocsi és a rakatokhoz kiválasztott gépi fólia alkalmazásával egy 800 × 1200 × 1600 mm-es rakat fóliaigénye 630 g-ról 180 g-ra csökkent. Ez több mint 70 százalékos anyagmegtakarítást jelentett a kézi fóliázáshoz képest.

A megfelelő automatizálási szintet a teljes folyamat alapján kell kiválasztani

A félautomata és az automata rendszer közötti első választást az óránkénti raklapszám alapozza meg, de a végleges gépkialakításhoz a rakatok változatosságát, a rendelkezésre álló területet, az anyagmozgatást és a várható bővülést is vizsgálni kell.

A Pántológép szakemberei a fóliázási volumen, a rakatok jellemzői és az üzemi környezet felmérése alapján segítenek kiválasztani az adott alkalmazáshoz megfelelő géptípust és felszereltséget.

További friss híreket talál az ipar4.hu főoldalán! Kövesse a technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!